Ahol a fejlesztés nem csak kódolás – betekintés a Clarity DEV világába

Milyen egy olyan fejlesztési csapatban dolgozni, ahol a szakmai kihívások, a modern technológiák és a támogató közeg egyszerre vannak jelen? A Clarity Consultingnál a fejlesztési terület nemcsak projektekről és kódokról szól, hanem egy olyan közösségről is, ahol a folyamatos fejlődés, az együttműködés és a tudásmegosztás a mindennapok része.

Ebben az interjúban bepillantást adunk abba, hogyan működik ez a közeg a gyakorlatban: milyen projekteken dolgoznak a csapatok, milyen technológiákkal építik a jövőt, és milyen lehetőségek várják azokat, akik szeretnének szakmailag és emberileg is fejlődni.

Fábián Zoltán technológiai igazgató és Andrási Bálint szakmai igazgató személyes nézőpontján keresztül ismerhetjük meg, mi teszi a Clarity fejlesztési területét igazán különlegessé és miért érdemes ehhez a közösséghez tartozni.

 

Clarity Mesélsz kicsit magadról és a szerepedről a Clarityben?

Zoltán 2006-ban csatlakoztam a Clarity csapatához. Mivel a megelőző években fejlesztő voltam Delphi és PHP területen, illetve az adatbázisprogramozáshoz volt valamennyi közöm (akkoriban ez az InterBase-t és a MySQL-t jelentette), a Clarity-ben is fejlesztő lettem: elsősorban Delphi és Oracle PL/SQL területen.

Azóta sok technológiával sikerült több-kevesebb sikerrel megismerkedni, de ahogy teltek az évek, egyre inkább beférkőztek az életembe az üzleti vonatkozások, így először szakmai vezető, IT projektvezető, majd üzletágvezető lettem. Voltak projektjeim banknál, biztosítónál, közmű cégeknél, az olajiparban és állami nagyvállalatoknál is és vannak ma is. Ma technológiai igazgatóként igyekszem segíteni a projekteket, hogy a szükséges erőforrások (legyen az hardverkapacitás, licenc vagy szakértelem) meglegyenek a sikerhez és közben a kollégák is fejlődjenek, lehetőség szerint kellemes időtöltésként megélve a napi feladatokat.

Bálint A Clarity még nem volt egy éves, mikor Lackó Péter 2002. július végén megkeresett, hogy mit csinálok augusztusban. Az egyetemisták gondtalan nyarát töltöttem éppen, így mondtam, hogy igazából rugalmas tudok lenni. Azt mondta, hogy az jó, mert akkor egy hónapra be kellene ugrani egy projektre gyakornoknak. Így kezdődött a Clarity-s pályafutásom, ami egy év megszakítással azóta is tart.

Félig viccesen szoktam mondani, hogy HR és pénzügyi vezetőn kívül voltam már minden a Clarity-n belül. Nagyon sok érdekes, nagy projektben vehettem részt, mind államigazgatási, mind pedig a versenyszférában. Még ennél is büszkébb vagyok arra, hogy olyan kollégákkal dolgozhattam és dolgozhatok együtt, akikre szakmailag és emberileg is fel tudok nézni. Jelenleg Szakmai Igazgatóként támogatom a Clarity fejlesztési projektjeit, legyen az egy tanácsadási termék, szolgáltatás vagy éppen egy IT rendszer megvalósítása.

Clarity Hogyan írnád le röviden a Clarity fejlesztési területének szerepét a cég működésében?

Zoltán A fejlesztési üzletág nagyon hasonló szerepet tölt be a cég életében, mint amit az IT is egy nagyvállalat értékláncában. Az elsődleges feladatunk az, hogy a részben vagy egészben megálmodott üzleti igényeket az előírt határidőre és költségkeret mellett, a kívánt minőségben megvalósítsuk. Elsősorban nem szoftvergyártó vállalatként gondolunk magunkra, ahogy nagy hatékonysággal és olajozottan gyártják az egymáshoz hasonló szoftvereket, hanem megoldásszállítóként. A fő különbség abban rejlik, hogy nekünk egy meglévő, nehezen változó infrastruktúrába szükséges egy szervesen integrált szoftvert „beékelnünk”, ami nemcsak, hogy figyelembe veszi az adott nagyvállalat „tűrt/tiltott/támogatott” technológiai elvárásait, hanem még a funkcionális és nem-funkcionális igényeknek is megfelel. Ez gyakran azt jelenti, hogy kombinálnunk kell az egyszerűbb nyílt forráskódú komponenseket a nagyvállalati szintű keretrendszerekkel, a dobozos (COTS) megoldásokkal és valóban testre szabott, egyedi fejlesztésekkel kell kiegészítenünk azokat. Ez egy viszonylag törékeny egyensúly, különösen, ha mindezt költségérzékeny módon szeretnénk megvalósítani.

Clarity Milyen fő technológiai irányokat követ jelenleg a Clarity?

Zoltán Egyszerre vannak jelen az érettebb, enterprise kategóriájú technológiák, mint a Java (Spring, SpringBoot, Vaadin) és a Oracle PL/SQL, illetve a modernebb keretrendszerek (Angular, React, Oracle ODI). E mellé érkezett a fentiekben említett AI-fejlesztések kapcsán a Python és számos kisebb technológia. Természetesen ezek csupán a megoldások gerincét adják, rengeteg kiegészítő keretrendszert, nyílt forráskódú komponenst használunk.

Infrastruktúra oldalon is egyszerre van jelen a „régi”, on premise világ Weblogic klaszterrekkel és Oracle RAC rendszerekkel, illetve a modernebb, konténerizált környezet (Kubernetes). Egyre több ügyfelünknél jelenik meg a natív felhő használata, így már nem csak virtuális gépekkel találkozhatunk, hanem Serverless megoldásokkal vagy cloud native Kubernetes-zel is.

A fentiekből talán jól látszik, hogy eléggé széles a skála, hiszen ügyfeleink adottságaiban, technológiai- és üzleti igényeiben jelentős eltérések mutatkoznak. Emiatt nem ragadhatunk le egy megközelítésnél, hanem mindig a lehetőségekre kell szabnunk a technológiai stack-et, mind a kódbázis, mind infrastruktúra oldalon. Ez természetesen azzal is jár, hogy nem értünk mindenhez. A hiányzó szaktudást ilyenkor az alvállalkozói, szakértői holdudvarunkból emeljük be a projektjeinkbe.

Clarity Az látszik a válaszokból, hogy nyitottak vagytok az újdonságokra és a folyamatos változásra. Ez a gyakorlatban mennyire engedi meg az új megoldások kipróbálását? Hogyan egyensúlyoztok a stabilitás és a modernizáció között?

Bálint A kérdés esetén kettéválasztanám az ügyfeleknél végzett munkáinkat és a saját céges folyamatainkat, hozzáállásunkat. Az ügyfeleknél meghatározók az ügyfél által definiált technológiai keretek, definiált folyamatok, alkalmazandó rendszerek, egyéb elvárások maximális kiszolgálása. A partnereinknél az innovációnak akkor van nagyobb tere, amikor egy folyamat kialakításába, átalakításába tudunk bekapcsolódni, vagy ha új technológia kiválasztásánál, bevezetésénél tudunk segíteni. A belső fejlesztéseknél, vagy csak saját magunk képzésénél sokkal szélesebb körben kísérletezhetünk és mint azt Zoli is mondta, ez részben elvárás is a csapaton belül. Számos esetben ösztönözzük a kollégákat egy-egy új terület, technológia megismerésére, mert ugyan már elcsépelt, de ettől még igaz, hogy az IT területén folyamatosan érkeznek azok az újítások, melyek meghatározzák a holnapunkat. Jól látszik, hogy az AI, nagy nyelvi modellek „megérkezésével” mennyire máshogy dolgozunk, hogyan rendeződik át a fejlesztői piacon a használt technológiák értéke és ahogy már említettük, korábban egy technológia esetén 3-5 évig biztosan kurrens tudással bírt egy kolléga, addig most a tudás szavatossága sok esetben kevesebb mint egy év.

Clarity Ha már szóba került, hogy mennyire gyorsan változhat a technológiai környezet: mi az a fókusz, ami jelenleg leginkább meghatározza a fejlesztési terület működését?”

Zoltán A 2000-es években, talán a 2010-es évek közepéig minden az adatról szólt: egymást érték a különböző adattárházas, adattisztítással kapcsolatos és nagy adatmennyiségeket kezelő frontend-fejlesztési projektek. Nem véletlen, hogy ekkortájt a vállalat-irányításhoz kapcsolódó webes alkalmazások fejlesztése, a legacy rendszerek átalakítása, az Oracle alapú adattárházak fejlesztése és az integrációs projektek voltak hangsúlyosak. A nagyobb fejlesztések nyomában megjelentek a tesztautomatizáló, kódminőség-elemző, illetve komolyabb APM-eszközök is, így közben az időegység alatt elérhető szoftverminőség sokat javult.

Ez az időszak jól megalapozta a következő fejlődési szakaszt, ahol nagy szerepet kapott az adatok BI eszközökkel való kiaknázása, illetve a natív felhős megoldások terjedésével a valóban önkiszolgáló, a felhasználóktól pilótavizsgát kevésbé igénylő rendszerek. Közben az architektúrák is eltávolodtak a klasszikus monolit felépítéstől, így a mi rendszereink is egyre inkább a skálázható, külön telepíthető komponensekből kezdtek építkezni. Ma már mindennek kialakult eszközkészlete és módszertana van, így a DevOps mindennapjaink része lett.

Ma nálunk is nagy szerepet kap a mesterséges intelligencia, vagyis pontosabban fogalmazva a nagy nyelvi modellek (LLM) alkalmazása. Az új eszközöket mind a munkatársak életébe igyekszünk folyamatosan beépíteni, mind pedig rendszereinket is bővítjük az új lehetőségek mentén. Az ügyféligényekre reagálva olyan LLM-re épülő alkalmazás-ökoszisztémát fejlesztünk, ami auditált és biztonságos módon kezeli az ügyfelek érzékeny adatait – szemben a publikusan elérhető AI-szolgáltatásokkal, amelyeknek sajnos nem a bizalmasság az erőssége.

Clarity Hogyan lehetséges az együttműködés biztosítása a business és a fejlesztői oldal között? Mi az, ami szerinted gördülékennyé teszi a közös munkát?

Bálint Ha röviden kellene összefoglalnom, akkor a rugalmasság és tapasztalat. Kicsit bővebben, a Clarity-ben olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyikünk számára sincs egy kötött pálya, hanem lehetőségünk van az évek alatt több területen is kipróbálni magunkat. Így egy fejlesztő előtt nyitva áll a tanácsadói feladatrendszer elsajátítása és gyakorlása is. Ezzel sok fejlesztőnk él is és olyan tudásra, tapasztalatra tesz szert, mellyel könnyedén elboldogul az üzleti, megrendelői oldallal végzett közös munkái során. Ezt a tapasztaltabb kollégák „űzik” magas fokon, de arra törekszünk, hogy  a gyakornok kollégák is lássák a feladat egészét. Fontosnak tartjuk, hogy minden projekttagunk a lehető legteljesebb képet kapja meg egy adott projekttel, feladattal kapcsolatban; ha értem, hogy miért kell valamit csinálnom, milyen hasznot vár el tőle a megrendelő, akkor sokkal jobb terméket fogok szállítani, legyen egy bármilyen kicsi csavar is a nagy egészben. A fejlesztői oldal mellett a tanácsadóknak is lehetőségük van egy kicsit jobban megismerni a kódolás világát, az IT projekt vezetéséhez szükséges alapokat. Itt is az adott ember vérmérsékletétől függ, hogy mennyire mártózik meg „Noe világában” (bár ez már lehet elég oldschool hasonlat), de nem hiszem, hogy nagy meglepetést okozok azzal, ha elmondom, hogy sokkal kevesebb tanácsadó kollégából lett fejlesztő, mint fordítva.

Clarity Hogyan támogatjátok a fejlesztők szakmai fejlődését?

Zoltán Régóta közhely, hogy az informatika világa gyakran változik, emiatt a szakembereknek folyamatosan frissítenie kell a tudását, esetenként a korábbitól teljesen más területen. Míg korábban 5-10 év volt egy nagyobb ciklus, ma már 3-5 év alatt a feje tetejére tud állni minden, komplett iparágak működését alakítja át a technológiai fejlődés. Ha az AI-ra, mint specifikus területre gondolunk, ott ez a ciklus mindössze 3-6 hónap.

A Clarity-ben nagy hagyománya van a piaccal való együtt létezésnek, ami a fejlesztők életére is kihatással van. Folyamatosan vizsgáljuk, hogy melyek azok a technológiák, módszertanok, szoftvermegoldások, amelyek felfutóban vannak, így ügyfélkörünkben is megjelenhet. Igyekszünk összeegyeztetni ezeket a kollégák affinitásával, így mindenki azon a területen bővítheti ismereteit, ami a legközelebb áll hozzá. Ahol ez az érdeklődés mélyebb, ott igyekszünk támogatni a kollégákat nemzetközi minősítések szerzésében – így a hagyományosabb Java, SQL és PL/SQL vizsgák mellett PowerBI, DataBricks, Oracle ODI és sok más képesítést tudunk hasznosítani.

Emellett rendszeresen szervezünk belső képzéseket, tudásmegosztókat, ahol a technológiai tudás mellett a soft skill-ekre is jut fókusz (asszertivitás, kommunikáció).

Clarity Ha már fejlődésről beszélünk: milyen karrierutak érhetők el a fejlesztési területen?

Zoltán A klasszikus fejlesztői besorolások nálunk is megtalálhatók, hiszen ezekhez lehet transzparens követelményrendszert felállítani, amelyen keresztül mindenki láthatja a karrierútját.

Ha például valaki a gyakornoki programunkban kezdi a pályafutását, gyorsan gyakorlatiasabbá teheti a tudását, és az Egyetem elvégzése után egyből Junior Fejlesztőként helyezkedhet el nálunk. Ez természetesen még nem jelent nagyvállalati környezetben projektképes tudást, ahhoz jellemzően 1-2 évnek még el kell telnie – hiszen nemcsak a technológia, a módszertanok vagy a tervezési minták terén szükséges megszerezni az alapismereteket, hanem meg kell ismerni az adott iparágat, ügyfelet és az ott alkalmazott megközelítéseket is.

Ha valaki néhány rendszert már megismert, akkor az adott (ügyfél)környezetben a szaktudása elegendő már ahhoz, hogy megfelelő termelékenységgel és minőségben támogassa a fejlesztőcsapatot; így érkezünk el a Fejlesztő besoroláshoz.

Ha mindezt több környezetben, többféle technológiai feltételek vagy módszertanok mellett képes végrehajtani és közben a rá delegálható feladatok komplexitása, mérete (így a felelősségi kör) is bővült, megkaphatja a Medior Fejlesztő besorolást.

 

A Senior Fejlesztő szinthez már néhány technológiában mélyebb, tervezői szintű ismeret szükséges, vagy széles körű iparági tapasztalat. Ezt a szintet jellemzően 10 év alatt érik el a kollégák, ami sokaknak meglepő lehet, hiszen számos vállalatnál már 3-5 év után megkapják a szakemberek a senior megnevezést. A látszólagos ellentmondást az oldja fel, hogy ugyanabban a környezetben, ugyanazokkal a rendszerekkel dolgozva a fejlődés gyakran megreked 2-3 év után – hiába van tehát valakinek 7-8 év tapasztalata a szó hagyományos értelmében, ha az a „senioritási skálán” csupán 2 évet „ér”.

 

A magyarországi piac méretéből adódóan a Big Tech cégeknél látható staff engineer, principal engineer vagy egyéb, magasabb fejlesztői besorolások nálunk nem (sem) jelentenek külön szintet. Az ezekben foglalt, fejlesztői tevékenységektől magasabb felelősséggel járó elemeket mi inkább szerepköröknek tekintjük, amelyek projekttől, feladattól függően jelennek meg egy-egy kolléga életében. Ezek például:

• Vezető fejlesztő (ha csapatot vezet, delegál, code review-t tart)
• IT szakértő (ha egy-egy területen képes tanácsot adni, minőségbiztosítani, stb.)
• Szoftver architekt (ha a szoftver belső architektúráját tervezi, méretez, NF követelményeket elemez, PoC fejlesztést vezet)
• Solution architekt (ha a vállalati architektúrát tervezi, rendszer/integrációs vagy felelősség szinten védi a vállalat sztenderdjeit)
• Stb.

Clarity A fejlődésben a közös tanulás is nagyon fontos. Ti hogyan támogatjátok a tudásmegosztást és a szakmai együttműködést?

Bálint Zoli részben már megválaszolta ezt a kérdést is, de egy két dologgal talán még kiegészíteném. Céges szinten évente minimum kétszer tartunk egy egynapos szakmai fórumot, ahol az egyes projektcsapatok, vagy egy-egy munkatársunk bemutatja azokat a szakmai érdekességeket, újdonságokat, melyekkel az elmúlt időszakban találkoztak, vagy éppen tanultak. Ezen kívül három, négy alkalommal tartunk un. ClarUP fórumot, ahol kifejezetten olyan innovatív ötleteket, technológiákat veszünk górcső alá, melyek potenciálisan meghatározhatják ügyfeleink, vagy cégünk fejlődését. De valójában mondhatnám még magukat az ügyfélprojekteket is, mert nagyon sokan, nagyon sokat tanulhattunk, fejlődhettünk on-the-job. Nagyon motiváló, amikor egy számunkra nagy kihívást jelentő feladaton olyan szakértő kollégákkal tudunk együtt dolgozni, akik készségesen, kiemelkedő szakmai háttérrel mutatják meg, egy-egy probléma helyes megoldását, kezelését. Kezdő tanácsadóként én is rengeteg tanulhattam a nálam tapasztaltabb kollégáktól, a projekteken megforduló szakértőinktől.

Clarity Tudnál példát mondani olyan projektre, amely jól mutatja a csapat szakmai erősségeit?

Bálint Egy projekttel talán nem lehet leírni a fejlesztői csapatunk erősségeit. Véleményem szerint sokkal jobban szemlélteti a Clarity csapat egyediségét a fejlesztési projektjeink portfóliója, technológiai sokszínűsége. Itt Zoli korábbi technológiákat felsorakoztató válasza szerintem kellően szemlélteti az erősségeinket, illetve arra is rá tudok erősíteni, hogy mi nem egy egységsugarú fejlesztőcégként definiáljuk magunkat, hanem megoldásszállítóként. Képesek vagyunk a partnereinknél a problémákat teljes komplexitásukban látni és kezelni.

Clarity Mi az a vezetői alapelv, amit a legfontosabbnak tartasz a DEV területen?

Zoltán Számomra a legfontosabb alapelvek az elérhetőség és az egyenes kommunikáció.

Elérhetőség alatt azt értem, hogy bárki fordulhat hozzám bármilyen kérdéssel, szívesen segítek, ha az én hatáskörömbe tartozik; és ha nem, akkor is igyekszem megtalálni, hogy merre érdemes tovább indulni. Nagy hangsúlyt fektetek az időmenedzsmentre, hogy záros határidőn belül mindenkinek elérhető legyek, ne rajtam akadjanak el a dolgok.

Egyenes kommunikáción pedig azt értem, hogy bármiről szívesen veszem a visszajelzést, kérdést a cégstratégiától, a „miért hoztátok ezt a döntést”-en keresztül a „de hát ezt nem így kellene csinálni” észrevételekig. Anélkül, hogy érdemben válaszolnánk ezekre, a kollégáknak nehéz azonosulni egyes döntésekkel, amelyeknek elsőre nem látszik az összes aspektusa.

Clarity Ha egy szóval kellene jellemezned a Clarity DEV kultúrát, mi lenne az?

Zoltán A bajtársiasság lenne. Mindenki tudja, hogy bátran megkeresheti akármelyik kollégát, konstruktívan fog hozzáállni a problémafelvetéshez, még akkor is, ha szemernyi ideje sincs, vagy ha éppen munkaidőn túl vagyunk 😊

A beszélgetésből jól látszik, hogy a Clarity Consulting fejlesztési területe nemcsak technológiai szempontból épít előremutató megoldásokat, hanem tudatosan formál egy olyan közeget is, ahol a szakmai fejlődés, az együttműködés és az egyéni ambíciók egyaránt teret kapnak.

Akár tapasztalt szakemberként keresel új kihívásokat, akár olyan helyet, ahol valóban számít a véleményed és a fejlődésed, itt megtalálhatod azt a közeget, ahol hosszú távon is érdemes gondolkodni.

Ha szívesen lennél része egy ilyen csapatnak, érdemes közelebbről is megismerned a Clarity Consulting lehetőségeit — lehet, hogy pont itt vár rád a következő lépésed.