Rólunk írták

A bővülés terepe: az adatforgalom - Gyorsabban, messzebbre

,,Ez tényleg működik! Bejutottam az otthoni számítógépembe a fedélzetről" - lelkendezett a tanzániai távközlési társaság egyik munkatársa, Emmanuel Nagunwa, miután egy Boeing-737-es repülőgépen ülve kipróbálhatta az egyelőre tesztelés alatt álló, úgynevezett Connexion by Boeing programot. A január óta néhány járaton már elérhető szolgáltatás műholdak és földi átjátszók közvetítésével lehetővé teszi, hogy a légitársaságok utasai repülés közben átnézzék e-mailjeiket, barangoljanak a világhálón, vagy akár cégük belső hálózatáról vegyenek le információt. A Boeing európai riválisa, az Airbus a Tenzing Communications seattle-i távközlési vállalattal együttműködve dolgozik hasonló rendszer kialakításán. A Tenzing rendszere sms-ek és e-mailek "légi postázására" már alkalmas, de a cél a széles sávú kapcsolat megteremtése a repülőgépekről. A United Airlines amerikai légitársaság négyszáz belföldi járatán már az év végéig be akarja vezetni az internetszolgáltatást, a Lufthansa pedig a jövő év elejére tervezi ezt. Ha a világháló légi használatának lehetősége egyelőre nem hoz is számottevő változásokat a statisztikákba, annyit mindenképpen jelez, hogy az új technológiák megjelenése az internetes adatforgalom jelentős növekedéséhez vezethet. Az International Data Corporation (IDC) szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a következő öt esztendő mindegyikében a duplájára nő majd a világhálón továbbított adatmennyiség. A framinghami (Massachusetts) központtal működő informatikai tanácsadó-elemző cég szerint tavaly napi 180 petabit (vagyis 180 millió gigabit) információt közvetített a világháló, ami 2007-re már 5175 petabitre nőhet, és a forgalom 60 százalékát a magán-előfizetők, 40 százalékát viszont a cégek bonyolítják majd le. Az IDC elemzői úgy látják, hogy a következő években a széles sávú elérést biztosító szolgáltatások növekednek majd a leglátványosabban, pedig e technológia terjedése az elmúlt időszakban a vártnál lassabb volt. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) adatai szerint az idei év elején a hagyományos internetet összesen mintegy 1,1 milliárd előfizető használta a világon, a széles sávú (legalább másodpercenkénti 256 kilobit sebességű) szolgáltatást viszont csak 62 millióan, többnyire a fejlett ipari államokban. Ott, ahol a kormányok ezt a technológiát az infrastruktúra fontos elemének, a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik előremozdítójának tekintik, különösen gyors a haladás. A mezőnyt Dél-Korea és Hongkong vezeti. Malajziában, ahol az év elején még csak 25 ezren tartottak igényt széles sávú internetkapcsolatra, 2007-re 12,5 millióra akarják növelni létszámukat. E tábor Közép- és Kelet-Európában - az IDC előrejelzése szerint - az idén megduplázódhat, 400 ezerről 820 ezerre emelkedhet, és a felhasználók mintegy 60 százalékát adja majd az üzleti szféra. Az Egyesült Államokban a tavalyi esztendő első felében lelassult a széles sávú internetszolgáltatás terjedése: 27 százalékkal nőtt az előfizetők száma, míg az előző fél évben 33 százalékkal. Különösen az ADSL térnyerése esett vissza (47 százalékról 29-re), ám az év második felében megfordult a trend: a Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) adatai szerint 2002 második felében már 52 százalékos volt a növekedés. Nyugat-Európában - a BBC hírszolgálat által tavaly ősszel közzétett adatok szerint - a német internetezők 45 százalékának van széles sávú hozzáférése, Svédországban 43, Hollandiában pedig 41 százalékos ez az arány, Nagy-Britannia viszont a maga 12 százalékával messze elmaradt az élmezőnytől. A Jupiter Research amerikai piackutató cég egyik londoni elemzője, Ian Fogg szerint azzal, hogy az új technológiák egyre olcsóbbá teszik az adatforgalmazást, lassan a britek is felzárkóznak. Finnországban már havi 6 euróért is elő lehet fizetni széles sávú kapcsolatra.

Szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi adatokat nehéz összevetni, mert erősen különbözik az egyes régiók távközlési piacának szerkezete.



Ternyik László, a Clarity Consulting tanácsadó cég ügyvezetője a HVG-nek elmondta:
"Amerikában például hatalmas, már jó ideje liberalizált, homogén távközlési piac működik, és a verseny hatására mind a beszéd-, mind az adatátvitelben lényegesen alacsonyabbak az árak, mint Európában, ahol később szabadították föl az amúgy is jóval kisebb és szegmentált piacot. Így a vén kontinens országaira különösen jellemző egy-egy távközlési társaság hegemóniája, a szolgáltatások tehát drágábbak, ami komolyan befolyásolhatja az internet, főként a széles sávú internet terjedését. Közép- és Kelet-Európában ráadásul a liberalizáció mértéke is kisebb, ami önmagában is visszafogja a versenyt."


A többnyire értékesítési gondokkal küszködő telekommunikációs cégeknek a széles sávú technológia a forgalom s ezzel a bevételek növekedését jelentheti. Egy japán felmérés szerint e szolgáltatás használóinak 70 százaléka jóval gyakrabban jár a világhálón, mint korábban, míg egy dél-koreai kimutatás szerint az ilyen ügyfelektől hétszer nagyobb bevételre számíthatnak a társaságok, amelyek igyekeznek is folyamatosan korszerűsíteni szolgáltatásaikat. Az USA-ban például azon dolgoznak, hogy az internet a villanydrótokon át is elérhetővé váljék. Miként arról a PCWorld számítástechnikai szaklap beszámolt, két amerikai cég - az Amperion és a Current Technologies - az év második felében kísérleti jelleggel már be kíván vezetni ilyen szolgáltatást. A szakemberek természetesen arra is törekednek, hogy minél gyorsabb legyen az adatátvitel. A Telewest brit kábelszolgáltató például szupergyors, másodpercenként 2 megabites internetet kínál ügyfeleinek; ez azt jelenti, hogy egy háromperces videoklipet 6 másodperc alatt, egy 5 megabájtos MP3 zenei fájlt pedig 20 másodperc alatt lehet letölteni. Amerikai kutatók a tavasszal gyorsasági rekordot állítottak föl: 6,7 gigabitnyi - vagyis két DVD-filmnek megfelelő - adatot kevesebb mint egy perc alatt küldtek át az egyesült államokbeli Sunnyvale-ből a 11 ezer kilométernyire lévő Amszterdamba, az amerikai informatikai óriás, az Intel pedig egy olyan ultra sávszélességű, vezeték nélküli rendszer prototípusát mutatta be, amely másodpercenként 220 megabitnyi információt képes továbbítani. Noha az IDC egyik, márciusban közzétett elemzése úgy véli, hogy a mobil internetet használók a következő években alig lesznek hatással az adatforgalom növekedésére, más prognózisok szerint a kábel nélküli technológia nagyon is biztató jövő előtt áll. Éppen az IDC egy másik előrejelzése írja, hogy a vezeték nélküli helyi hálózatok (WLAN) kialakításához szükséges berendezések piaca az ázsiai-óceániai térségben (Japánt nem számítva) évente 20 százalékkal bővül, s bevételei, amelyek tavaly valamivel meghaladták a 151 millió dollárt, 2007-re megközelítik a 370 milliót, míg a kábel nélküli szolgáltatások forgalma még nagyobb tempóban, a tavalyi 14,8 millió dollárról öt év alatt 800 millióra nőhet ebben a régióban. A WLAN működéséhez szükséges, a 802.11 vagy Wi-Fi szabvány szerint működő internetcsatlakozási pontok, az úgynevezett hot spotok gombamód szaporodnak. Az arizonai székhelyű piackutató cég, a Forward Concepts elemzése szerint ez a folyamat egy időre megtorpan, de 2005-től újra lendületet vesz, és 2007-re az USA-ban 530 ezer, Európában csaknem 800 ezer, Ázsiában pedig legkevesebb 1 millió hot spot lesz. A mobiltelefon-társaságok is az adatforgalmazás bővítésében látják az egyik fő lehetőséget pozíciójuk megerősítésére, a beszédtovábbítás piaca ugyanis már egyre kevesebb helyen kínál terjeszkedési lehetőséget. A brit Orange például 10 millió fontot kíván költeni arra, hogy meggyőzze ügyfeleit: érdemes e-mailek és adatok továbbítására használniuk készüléküket. A cég forgalma az idei első negyedévben 10 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos időszakáét. Az adatforgalmazásból származó bevétel ebből 12 százalékkal részesült, de az Orange 2005-re 25 százalékra kívánja feltornázni ezt az arányt - adta hírül nemrég a BBC hírszolgálata. Új mobiltelefon-előfizetőkre Kelet- és Közép-Európában is legfeljebb a nagy népességű vagy kevésbé fejlett hálózattal rendelkező országokban, például a Balkánon, a balti államokban vagy Lengyelországban számíthatnak a szolgáltatók - írta az IDC egyik előrejelzése. Ezért másutt elsősorban az adattovábbítás fellendítésére kell hagyatkozniuk, és erre jó esélyük is van. Legalábbis ez derül ki a Giga Information Group amerikai informatikai elemző cég prognózisából: e szerint 2005-ig évi 50 százalékkal nő a mobiltelefonon továbbított adatmennyiség, és két év múlva a mobilhasználók negyede már internetes szörfölésre, információk letöltésére és kereskedelmi tranzakciók lebonyolítására is használja majd készülékét. POÓR CSABA

Szerző: Poór Csaba

Akutalitások

Kapcsolat